A leggyakoribb alvászavarok közé az inszomnia és XY társai mellett az úgynevezett hiperszomnia tartozik. Ez utóbbi kevésbé elterjedt, mint az inszomniának nevezett álmatlanság (amely például minden második idős embert érint), mégis negatív hatással lehet az egészségre. Mi is valójában a hiperszomnia, mi okozza, hogyan befolyásolja az életedet és hogyan lehet ellene küzdeni? Ezekre és más kérdésekre adunk választ a következő cikkünkben.
Mit jelent az aluszékonyság (hiperszomnia)?
A hiperszomnia lényegében az álmatlanság, vagyis az inszomnia ellentéte. A hiperszomniát kóros vagy krónikus aluszékonyságnak is nevezik. Fő tünetei közé tartozik az ágyból való nagyon nehéz felkelés, de legfőképp a szinte soha véget nem érő fáradtság. A hiperszomniában szenvedők rendszeresen több mint 12 órát alszanak naponta és még ez az alvásidő sem jelent számukra elegendő mennyiségű pihenést vagy új energialöketet. A hiperszomnia más diagnózisokhoz (vagy pszichés problémákhoz) is kötődhet, de találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor önállóan és váratlanul, további szövődmények nélkül jelentkezik.
Megnövekedett alvásigény és ennek következményei
Alapvetően az aluszékonyságban szenvedő ember állandóan fáradt és ingerlékeny. Nem képes összpontosítani a munkájára, de a családjával és szeretteivel való kapcsolatot sem tudja fenntartani. Elhanyagolhatja az önmagáról való gondoskodást, beleértve a személyes higiéniát, valamint a háztartással járó teendőket is. Étvágytalanság, nehéz felfogás vagy értelmetlen beszéd, valamint rövid- és hosszútávú memóriazavarok is társulhatnak hozzá. A hangulatingadozások vagy a depresszió megjelenése szintén nagyon gyakoriak. A hiperszomnia tünetei valójában nagyon hasonlítanak az álmatlanság (inszomnia) tüneteihez, csak az egyik esetben az illető nem tud elaludni, míg a másikban túl sokat alszik.
A hiperszomnia típusai
Az aluszékonyságnak több típusa létezik, amit kizárólag orvos tud diagnosztizálni. Az úgynevezett primer (elsődleges) hiperszomniát leggyakrabban agykárosodás okozza. Előfordulása azonban nem olyan gyakori. A másodlagos hiperszomniát más egészségügyi problémák okozzák. Ismerünk még idiopátiás hiperszomniát, amelyben a szervezet nem regenerálódik alvás közben, poszttraumás hiperszomniát, amely különböző traumatikus esemény túlélése után alakul ki, valamint visszatérő hiperszomniát, amely rendszertelenül jelentkezik.
Fáradtság és álmosság
Vannak olyan esetek is, amikor a hiperszomnia nem önálló diagnózist képez, hanem lényegében csak valamilyen más probléma vagy betegség tünete. Ha éjjelente rendszeresen sokáig fennmaradsz, nem folytatsz megfelelő életmódot, nagy mennyiségben fogyasztasz alkoholt és egyáltalán nem mozogsz, akkor a hiperszomniához hasonló tüneteket tapasztalhatsz. Akkor is jelentkezhetnek ezek a szimptómák, ha hosszú ideig nehéz munkát végzel, vagy túlzásba viszed a sportolást. Az ilyen jellegű "aluszékonyság" felbukkanásakor viszont elegendő jól kialudni magad például egy hétvégén keresztül, majd ezt követően elgondolkodnod az életmódváltáson vagy az alvási szokások javításán, beleértve az ágymatrac cseréjét egy jobb minőségűre.
Hogyan küzdhetünk az aluszékonyság ellen?
Ha nyilvánvaló hiperszomniára gyanakszol, ne késlekedj orvoshoz fordulni. A hiperszomnia inkább pszichés zavarról árulkodik, ezért gyógyszer nélkül is kezelhető - kizárólag terápiával. Fontos azonban, hogy ne halogasd feleslegesen egy szakember felkeresését és így elkerülheted a probléma súlyosbodását. Minél tovább szenvedsz a hiperszomniától, annál nehezebb lesz a gyógyulás. Ha nem gyötörnek az aluszékonysággal járó tünetek, de úgy érzed, hogy az alvásminőséged jobb is lehetne, olvass el még több cikket a blogunkon, ahol arról is beszámolunk, hogyan legyen minőségi és egészséges alvásban részed.